“Egy véges erőforrásokkal rendelkező planétán a végtelen növekedés nem lehetséges.” –
Jem Bendell (Deep Adaptation Forum alapítója)
Tartalmat készítette: Siteri Gergő (Alapító)
„A Nagy Felbomlás elkerülhetetlen az elmúlt két évszázad, és különösen az utóbbi 70 év szélsőséges és fenntarthatatlan növekedési tendenciái miatt. Mivel kollektív viselkedésünket és feltételezéseinket a fosszilis tüzelőanyagok nyújtotta óriási mennyiségű energia által megteremtett gazdasági lehetőségekhez igazítottuk, irreális elvárásokat fogalmaztunk meg a népesség és a fogyasztás hosszú távon fenntartható szintjével kapcsolatban.”
A Post Carbon Institute és a Cassandra Program együttműködésében magyar nyelven elérhetővé vált egy rendkívül fontos tanulmány, ami minden korábbinál rövidebben, érthetőbben és hitelesebben foglalja össze a kényszerhelyzetet, amiben élünk.
Kötelező olvasmány, hiszen a tét nem is lehetne hatalmasabb!
Copyright © 2023 Post Carbon Institute. Minden jog fenntartva. Kiadás: 2023. június Szerzők: Richard Heinberg és Asher Miller Szerkesztő Bizottság: Rob Dietz és Daniel Lerch Magyar nyelvre fordította: Stumpf-Biró Balázs Korrektor: Szökőcsné Beregszászi Ágnes Tördelés és grafika: Bernáth Dóra (BernArt) A magyar nyelvű kiadás a Cassandra Program gondozásában készült. Borító fotó: Michele Guieu
1. Globális felmelegedés: Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2022. évi 60. értékelő jelentése arra a megállapításra jutott, hogy manapság a légkör globális átlaghőmérséklete 1,2 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti szinthez képest, és várhatóan már 2027-re eléri az 1,5°C-os szintet.
2. A biológiai sokféleség és az élőhelyek eltűnése: A kihalás üteme, amely a jelenlegi becslések szerint tízezerszerese a „normális” ütemnek, még nem mérhető össze azzal, amilyeneket a Föld történetének korábbi tömeges kihalásainál láttunk, amikor a fajok mintegy 97 százaléka tűnt el. Ám a tudósok – attól függően, milyen módszert választanak az elemzésükhöz – arra a megállapításra jutottak, hogy egy tömeges kihalás valószínűsége (legjobb esetben) a lehetséges és (legrosszabb esetbe) az elkerülhetetlen között mozog.
3. A termőtalaj pusztulása: A talaj kialakulása lassú folyamat: átlagosan 2,5 cm-rel vastagszik évszázadonként, ugyanakkor a talajvesztés üteme az emberi tevékenység következtében ennél sokkal gyorsabb. Összességében, az évi 75 milliárd tonnányi talajveszteség ára mintegy 400 milliárd dollárnyi mezőgazdasági terméskiesés évente.
4. Vízhiány: Jelenleg körülbelül kétmilliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez. 2050-re a vízigény várhatóan 40 százalékkal megnő, és az emberek 25 százaléka él majd olyan országokban, amelyeknek nem lesz megfelelő hozzáférése tiszta vízhez
5. Vegyi szennyezés: A mostanában leginkább használt, közös nevükön neonikotinoidokként ismert rovarirtó szerek felelősek világszerte a méhek és más rovarpopulációk széles körű pusztulásáért, valamint a vízi ökorendszerek károsodásáért.(..) Meghökkentő módon a levegőszennyezés – ideértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó finomszemcsés anyagokat és mérgező vegyi anyagokat is – felelős világszerte minden ötödik halálozásért. (…) A műanyagszennyezés hatalmas úszó szigeteket alakított ki az óceánokban, és az előrejelzések szerint 2050-re a műanyag mennyisége meghaladja majd a bennük még megmaradt összes hal tömegének mennyiségét
6. Erőforrások kimerülése: Az emberiség jelenleg fenntarthatatlan módon veszi igénybe a természeti erőforrásokat, legalább 1,7-szer többet használva fel, mint amennyit a bolygó ökológiai rendszerei képesek újratermelni. Ez a „túlterhelés” nem egyenletesen oszlik el.
A kép forrása: Stockholm Resilience Centre, Adatok: Steffen et al., „A bolygó határai” (2015), (Planetary boundaries) és Linn Persson et al., „Az új jelenségek biztonságos működési területét kijelölő bolygóhatárokon túl” (2023), (Outside the Safe Operating Space of the Planetary Boundary for Novel Entities)
Genetic = Fajok egymilliójára eső kihalások/év
Functional = A bioszféra funkcionális integritása azt jelenti, hogy a bioszféra különböző komponensei (élőlények, ökoszisztémák, geológiai és kémiai folyamatok) együttműködve képesek fenntartani a bioszféra működését, stabilitását és alkalmazkodóképességét. Ez magában foglalja az anyag- és energiaáramlást, az ökológiai folyamatokat, valamint az ökoszisztéma szolgáltatások folyamatos biztosítását.
P = Foszfor
N = Nitrogén
A Római Klub (Club of Rome) 1972-es jelentése a „Növekedés határai” című jelentés, amelyet a Római Klub állított össze. A dokumentum a globális problémák, például a népességnövekedés, az erőforrások kimerülése és a környezetszennyezés összefüggéseit vizsgálta.
A jelentés arra figyelmeztetett, hogy ha a világ gazdasági növekedése és népességnövekedése folytatódik a meglévő trendek szerint, akkor az emberi tevékenységek súlyos következményekkel járhatnak a bolygóra nézve.
2021-ben a KPMG-csoport, a világ „legjobb négy” könyvelőcégének egyike, áttekintette Római Klub 1972-es jelentését, és az aktuális adatokkal újradolgozta.
Az eredeti tanulmány PDF.
Ahogy Ön is láthatja, sokkal gyorsabban, exponenciálisan zajlanak az események, mint az gondolták…
A gazdasági és társadalmi felbomlás jelenleg is rohamos ütemben tart.
„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” – Jem Bendell
A „Mélyalkalmazkodás” (Deep Adaptation) egy koncepció, amely Jem Bendell által kidolgozott keretrendszer a klímaváltozás és annak következményeinek kezelésére.
A mélyalkalmazkodás lényege, hogy a társadalmaknak és egyéneknek fel kell készülniük a klímaváltozás már megvalósult hatásaira, és arra, hogy a jövőbeli körülmények drámaian megváltozhatnak.
A Mélyalkalmazkodás négy fogalom (4R), és az ahhoz kapcsolódó kérdések segítségével igyekszik megmutatni, hogy milyen lépések és feladatok várnak ránk az alkalmazkodás folyamatában:
Stumpf-Biró Balázs összeomláskutató (kollapszológus) az éghajlatváltozás hatásait azonosító, és az alkalmazkodás folyamatát támogató Cassandra Program társalapítója. A mentális felkészülést fontosnak tartó Deep Adaptation (Mélyalkalmazkodás) mozgalom magyarországi képviselője, és a szemléletformálást segítő Betyáros Világ podcast alkotója, aki a Pannon Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában a globális polikrízis jelenségének kibontakozását kutatja.
Az optimum az új maximum!
A cél az életminőség javítása, és nem a tőkefelhalmozás!
Új ideológiai szemléletváltásra van szükségünk, mert a piacalapú gondolkodás nem képes együttműködni a bioszférával.
Az Emberiség pedig része ezeknek az érzékeny, földi rendszereknek.
Ez nem egy új trend, hanem az EGYETLEN ÚT.
Mértéktelen túlfogyasztás helyett, tudatos fogyasztás! A kevesebb, néha több! Előtérbe helyezve a lokális szolgáltatásokat és kereskedelmet.
Képes vagy szükség és vágy között különbséget tenni? Hagyd el a szükségtelen dolgokat, törekedj az egyszerűségre!
Minőségi szolgáltatások biztosítása, amire tényleg SZÜKSÉGE van a páciensnek. Tőkefelhalmozás helyett a valódi igények kielégítésére kerül a hangsúly.
Partnereink ösztönzése, hogy indítsanak olyan kommunikációs kampányokat amelyek tudatos fogyasztói magatartásra és prevencióra ösztönöznek.
